Vallomások

Az élet fintora és vicce 1960 December 24.-én Szenteste kezdődött számomra! Választani nem tudtam, így nemkívánatos leány gyermekként jöttem,erre a nem kívánatos világra. Apám, fiút szeretett volna, szerintem még Anyám is ebben bízott. Szerelem gyerek voltam, a Tabán alatti fák között, előbb fogantam meg mint az esküvő. Anyám, Lukácsi Zsuzsanna árva gyerek volt, legalább is ezt mondta, bár volt Anyja ( Bak Vilma) aki valóban eldobta őt, de a vezetéknevét nem értem ( Lukácsi), mert nem hallottam semmit az Apjáról, így a névvel nem tudok mit kezdeni. Anyu mindig arról beszélt, hogy a 39-es években, a Vilma Nagyanyám a sőrgyár tulajdosánál volt vezetőnő,szoros kapcsolat lett a vezér és közte. A tulaj felesége nyomorék volt, ezért Vilma Nagyanyám szült egy gyereket neki, amit adoptáltak volna. De Nagyanyám véleményét megváltoztatva, inkább a sorsra bízta a gyereket. Bebugyolálva találták meg Anyámat az utcán, majd lelencgyerekként, több helyre is kiadtak nevelőszülőkhöz. Apám Pesterzsébeti jóképű fickó volt, és nagyon fiatal amikor összeakadt Anyámmal. Alig volt 18 éves amikor én megszülettem. Állítólag Bernáth István a Nagyapám, (különböző mesékben, fiatalon meghalt) Ő is nagyon jó képű volt, és forróvérű, amit Apám örökölt is tőle.  Egy Nagymamám ismertem csak, Ő Török Erzsébet azt hiszem, vagy Pápa, vagy Celdömölki származású volt. Albérletbe laktunk Pesterzsébeten a Török Flóris utca 154 szám alatt, előbb egy nagyobb lyukban, majd egy sufniban, ugyanabban a kertben. Mikor már eszemet úgy tudogattam ovodás voltam, és nagyon bölcs mert az óvodában alvás helyett már az életről filozofáltam magamban. Élet, és halál, ami mindig a fejecskémben járt, és, hogy hol voltam idáig, miért élek pont most, ezek voltak főbb kérdéseim, amit magamban próbáltam megválaszolni .... Hátom évesen elég jól indult a karrierem, mert balettre jártam a Csili Műv. Házba, ahol még a családi lap elején is én voltam lefényképezve nagy karikával. Azt nem tudom mi vetett véget ennek az álomnak de sajnos mégis elmúlt.... Nagy szegénységben éltünk, Anyám 3 műszakban dolgozott a Habselyem Kötöttáru Gyárban, Apám, szenes volt, és Erzsébet nagy fenegyereke, mint férfi, és mint keményöklű Joe, aki inkább a kocsmákban vagy különböző nőknél töltötte el az idejét. Éppen ezért rengeteget voltam egyedül, ami éppen nem igazán tett jót gyermeki félelmeim elhessintésére. Viharban az ágy alá bújtam, és ott vészeltem át a hatalmas villámokat, és dörgéseket. Amikor jobb idő volt, és Anyám éjszakára ment robotolni, Apám meg kitudja merre járt, pizsomában  kiálltam a kapuba, és megvártam minden buszt, még a késő estit is, és minden ebernek köszöntem illedelmesen. Be is mutatkoztam, így már mindenki ismert, így lettem én a köszöngetős Zsuzsika. Legalább hamarabb lett reggel, és nem láttam a sufniban ahol éltünk annyi fekete rémisztő árnyat. Ha a rettegés nagyon rám tört akkor erőt véve magamon egy sötét bozotoson keresztül átszaladtam az egy utcával arrébb lakó Nagyanyámhoz, aki nem fogadott mindig jó szívvel. Amkor éjszakáimat egyedül töltöttem, Apám gondoskodott róla, hogy izgalmasan teljen az el. Ilyenkor mindig ugyanazon hölggyel érkezett a sufninkba, majd ellenőrizvén, hogy alszom-e sikoltós játékba kezdtek. Mire megjött Anyám reggel hatra, addig eltüntek otthonról. Lassan kapizsgálni kezdtem, hogy mit is csinálnak, és természetesen Anyámnak azonnal elmeséltem. Amikor Apám hazajött persze tagadta, de Anyámat nem kellett félteni, még kést is rántott Apámra, aki ha nem kapja maga elé a a tollpárnát talán már nem is élne. A szívem, majdnem kiugrott a helyéről ezt látván, szinte sokként hatolt a fejembe, de a repülő toll pihék bámulása közben, kicsit megnyugodtam.Ez így ment tíz éven keresztül. Hol összevesztek, hol kibékültek az én nagy örömömre. Apám nővére a Keresztanyám és családja, már Erzsébet közepén, emeletes házban laktak, amit mindig nagyon irigyeltem. Egyszem fiúknak, Pityukának külön szobája volt szépen berendezve. A  fürdőszoba, meg a tévé is nagyon irigylésre méltó volt számomra. Én nem ismertem mást csak a lavórt, és a forintos fürdőt. Hát a forintost fürdő az nagyszám volt. Egy forintért mindenki öt percig zuhanyozhatott, fülkék voltak, ahol még függöny se volt. Fenntről zúdult alá a víz a hosszú hajamra, és ez mindig olyan örömmel töltött el, hogy alig vártam a hétvégét. Pedig hidegben is vizes hajjal kellett haza mennem. Nagyon szép és illedelmes gyerek voltam, hoszzú göndör hajam, szép pofim, mindenki megbámulta .Hat éves voltam, a fűrdős nénit és férjét is nagyon elbűvöltem, így én többet fürödhettem mint a többiek. Hétvégere meghívtak mindig magukhoz, ahol rengeteg finomság jókedv, és játék várt.... Erre igazán jó volt visszaemlékezni......Szóval sokat jártunk KeresztAnyuékhoz,természetesen gyalog, mert villamosra nem futotta. Volt egy kockás kabátom, hát olyan átmeneti amiben meglehetett fagyni, csizmám csak akkor lett meg muffom, meg egy hatalmas kék bundám, amikor Anyu egyik munkatársa kiszanálta a gyermeke ruháit. Nagyon sokat fáztam, sokszor éreztem, hogy lefagy akezem, és a lábam. megnéztük a Deltát, és a Mindenlében kétkanált. A Deltát nem szerettem, mert sok orvosi dolog volt benne és attól írtóztam, de a csillagászat, az a szívemtől, az agyamig boldogsággal töltött el. Senki nem vette komolyan ezen szerelmemet, és sokszor vágott Apám kupán, hogy ne bámuljam már annyira a holdat , mert bepisilok az éjszaka. A család nem volt fogékony erre, nem is tudom, hogy került az életembe, vagy honnan hozhattam. .........Álmos vagyok, majd folytatom, igérem nem lesz rövid :)......................................................................